Igen eleven kiskutya; jóval erőteljesebb és játékosabb, mint sok más öleb. Származása: Francia fajtának tekintik, noha pontos eredete ismeretlen. Valószínűleg egy korai vízi spánieltől származik, de egyesek szerint tengerészek hozták vissza a Földközi-tenger vidékére a Kanári-szigetekről.a 14.században. A máltai selyemkutyával való hasonlósága arra enged következtetni, hogy a két fajtának közös ősei lehetek. A bichon frisé évszázadokon át dédelgetett kísérőeb volt európai uralkodói udvarokban. A 19.században azonban kegyvesztetté vált, és az uszkárral együtt cirkuszi társulatok mellé szegődött. Mai képviselőinek robusztus, vidám természetét valószínűleg abból az időből örökölte, amikor a szórakoztatóipar napszámosa volt. A 20. században Amerikában népszerű hobbiállat lett, s úgy tetszik, minden feltétel adva van ahhoz, hogy másutt is divatba jöjjön. Vérmérséklete: Könnyen kezelhető kísérőeb. Jópofa, ragaszkodó és gyerekekkel is, más kutyákkal is jól kijön. Igényei: A kiállítási példányok a sok fürdetésnek, nyírásnak, kefélésnek köszönhetik púderpamacs szerű külsejüket. Göndör szőrzete enélkül is elfogadható, de rendszeres ápolást igényel. Megerőltető mozgásra nincs szüksége.

Vissza a fajtaválasztékhoz