Nem mindennapi fajta: nem is egy, hanem két egyedülálló tulajdonsága van. Az egyik az, hogy nyelve kékeslila, a másik, pedig a félszegen merev járás, amely abból fakad, hogy hátulsó lába teljesen egyenes. Származása: A spicc fajtacsoportba tartozik. Első képviselőit a 18. században vitték be Kínából Angliába. Sokan kínai fajtának gondolják, amelyet hazájában mindig is szőréért és húsáért tenyésztettek. A valóság ezzel szemben valószínűleg az, hogy Mongóliából származik, ahol a hozzá hasonló, erőteljes, "fekete szájú" kutyák már 3000 évvel ezelőtt is bevett harci állatok voltak. A csau-csau eddigi pályafutásának túlnyomó részében heves vérű vadászkutya volt, s csak az utóbbi pár száz évben lett belőle - más kutyafajtákkal együtt - emberi táplálék. Vérmérséklete: Eléggé tartózkodó, közömbös természetű, de a gazdája iránt nagyon ragaszkodó tud lenni. Bár őseinek erőszakossága nem látszik meg rajta, a nyakörvet és a pórázt nehezen tűri, a kiképzéshez meglehetősen arisztokratikusan viszonyul. A gyermekeket óvni kell tőle, kivéve azokat, akiket jól ismer Igényei: Táplálékigénye eltér más fajtákétól: a túl sok friss hús megárthat neki. Vastag szőrzetét mindennap kefélni kell. Mint minden nagyobb kutyafajtának, a csau-csaunak is lételeme a mozgás.

Vissza a fajtaválasztékhoz