Több fajta erényeit egyesíti magában - vadászkutyának és házi kedvencnek is kiváló. Származása: Pályafutása három szakaszra osztható; ősei kezdetben halászkutyák voltak Új-Funlandon - a háló behúzásában segédkeztek, ha jég vagy egyéb akadályok veszélyeztették a halászat sikerét. Ez a halászkutya valószínűleg azonos volt a Szent János újfunlandija néven emlegetett fajtával. A zsákmányukkal Angliába is eljutó új-funlandi halászok alkalmasint kutyáikat is áruba bocsátották, s az elkelt példányok új hazájukban vadászkutyákká lettek. A labrador nevet 1887-ben kapták a fajta egyik első pártfogójától, Malmesbury grófjától. Újabban a labrador világszerte a legnépszerűbb kisérőebek egyike, és talán a legkedveltebb vakvezető kutya lett. Vérmérséklete: Házikedvencként szerzett népszerűségét elsősorban természete magyarázza: nyugodt, szeretetre méltó, hűséges, gyermeket sohasem bántana, de azért megbízható házőrző. Igényei: Az ember azt hinné, hogy bármilyen életmódhoz könnyedén alkalmazkodik Valójában a kényelmes külvárosi élet nem neki való, és jó kondíciójának megőrzéséhez sok mozgásra van szüksége. Rendszeresen úsztatni kell, mert vérében van a víz és az úszás szeretete.

Vissza a fajtaválasztékhoz