A franciák négylábú "pillangója" - mert ezt jelenti a "papillon" - fejének középső fehér sávja és nagy, szárnyakat formázó fülei alapján kapta szép nevét. A fülek selymes szőrzete csak még jobban hangsúlyozza a fej pillangószerűségét. Származása: A papillon is azoknak a pöttömnyi kísérőkutyáknak a sorába tartozik, amelyek hajdan az európai arisztokrácia életének nélkülözhetetlennek tetsző tartozékai voltak. Úgy mondják, Marie Antoinette is rajongott a papillonért. mivel az előkelőségek szerették kutyájuk társaságában lefestetni magukat, a papillont többek között Rubens és Rembrandt is megörökítette. A fajta jóval ritkább, lecsüngő fülű változata a phalénere ("éjjeli lepke"). a papillon elsősorban a francia és belga tenyésztők munkáját dicséri, de századunkban, Amerikában és Nagy-Britanniában is szelektív tenyésztésbe vették, valamelyest csökkentve a termetét. Vérmérséklete: Élénk esze, ragaszkodó természete kitűnő kísérőebbé teszi. Igényei: Bár kicsi, nem az a fajta, amelyet a legkisebb szellőtől is óvni kell: szereti a mozgást és a friss levegőt. Szőrzete gyakori ápolást kíván.

Vissza a fajtaválasztékhoz